anuár

Január (régiesen januárius) az év első, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Nevét Janusról kapta, aki a kapuk és átjárók istene volt az ókori római mitológiában.

Január 1. Új év napja:
A magyarság körében újév napjának népies neve kiskarácsony. Ezen a napon régen szokás volt újévi jókívánságokat mondani házról-házra járva, amiért a háziak almával, dióval kínálták a köszöntőket. Újévkor az egész év sikerét igyekeztek biztosítani különféle kellemes dolgok végzésével. Azt gondolták, hogy ami újév napján történik az emberrel vagy amit cselekszik, az egész évben ismétlődni fog.

baromfievés tilalma - elkaparná, kikaparná a szerencsét a házból;
bab, lencse, borsó, rizs fogyasztása - sok pénzt hoz a házba;
az első látogató férfi legyen, mert az hozza a szerencsét.

ha piros a hajnal, szeles lesz az esztendő
hideg északi szél esetén hosszú, kemény télre számíthatunk
ha olvadni kezd, sok bor terem

Január 6. Vízkereszt napja:

Hagyományosan a karácsonyi ünnepkör (12 napos ünnep) zárónapja és a farsangi időszak kezdete volt. Sok országban ez a karácsonyfa lebontásának napja. Az ünnep előestéjén szentelik meg a szentelt vizet és a tömjént a katolikus papok a templomokban, valamint ezen a napon végzik a házszentelést is.

Január 22. Szent Vince napja:
A szőlőtermesztő falvakban sok helyütt úgynevezett vincevesszőt vágtak, amit a szobában vízbe állítottak. A kihajtott vesszőkből jósolták meg a következő év termését. Ezen a napon a gazdának sok bort kell innia, hogy bő legyen a termés.
Ha Vince napján szép, napos volt az időjárás, akkor jó bortermést reméltek, rossz idő esetén viszont gyenge szüretet jósoltak.

Január 25. "Pálforduló":
Ha Szent Pál megtérése napján sütött a nap, akkor a néphit szerint még hosszú kemény télre kellett számítani.

A magyar népi mondóka a január hónapot a következőképpen jellemzi:

Pálnak fordulása,
Fél tél elmúlása,
Piroska napján a fagy,
Negyven napig el nem hagy.

Ha fénylik a Vince,
Megtelik a pince.

A ködös január,
Nedves tavasszal jár.