ovember

November 1. Mindenszentek napja:
E napon ma is szokás a sírok megtisztítása, feldíszítése és gyertyák gyújtása a halottak emlékezetére. A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért sokfelé szokás, hogy számukra is megterítenek, kenyeret, sót, vizet tesznek az asztalra. Ilyenkor sütöttek üres kalácsot az un. "kóduskalácsot" amit a temető kapujában várakozó koldusoknak adtak, hogy ők is megemlékezzenek a család halottairól.

November 2. Halottak napja:
Mindenszentek és halottak napja közti éjszakán a néphit szerint a templomban a halottak miséznek. Halottak napján megvendégelik a szegényeket és a koldusokat. "Halottak napjára főzünk, sütünk cipókat odaadjuk avval, hogy a hóttaké." Halottak napján, sőt hetében mosási tilalom volt, attól tartva, hogy akkor a hazajáró halott vízben állna.

November 11. Márton napja:
Védőszentként tisztelték többek között a koldusok, a katonák (gyalogosok és lovasok egyaránt), a ló- és lúdtartók, valamint a szőlőművelők, a hordókészítő kádárok. Márton-napon országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben bőven ehessenek, ihassanak. Úgy tartották, minél többet isznak, annál több erőt és egészséget isznak magukba. Ilyenkor már le lehet vágni a tömött libát.

-"Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik."

A liba csontjából az időjárásra jósoltak: ha a liba csontja fehér és hosszú, akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid, akkor sáros. Az aznapi időből is jósoltak:
-"Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható."

November 19. Erzsébet napja:
Árpád-házi Szent Erzsébet II. András királyunk lánya volt.Az Erzsébetről szóló legendát szinte mindenki ismeri:
Karthauzi Névtelen: Áldott királyi lány
(részlet)
"Történék egy napon, mikoron nagy hideg volna, hogy úgy, mint senki ne láthatná, vinne apró maradékokat az vár kapuja elében az szegényeknek. És íme, elöl találá az ő atyja, csodálkozván rajta ennenmaga, mit járna és hová sietne, megszólítá őtet:

Fiam, Erzséböt, hova mégy, mit vissz? Az nemes király leánya, miért felette szemérmes vala, nagyon megszégyenlé magát és megijede, és nem tuda félelmében egyebet mit felelni: Ím, rózsát viszök. Az ő atyja kedég mint eszös ember meggondolá, hogy nem volna rózsavirágnak ideje, hozzá hívá, és meglátá kebelét, hát mind szép rózsavirág az aszjú apró portéka."
Időjósló nap:
-"Erzsébet, Katalin havat szokott adni,
A bitang marhákat jászolhoz kötözni."

November 25. Katalin napja:
Alexandriai Szent Katalin vértanú, a középkornak alighanem legtiszteltebb, legnépszerűbb női szentje. Katalin-naphoz férjjósló hiedelmek és praktikák kapcsolódtak. Ilyenkor is szoktak vízbe tenni gyümölcságat, s ha az karácsonyra kizöldül, a kíváncsiskodó lánynak közeli férjhezmenetelt jósolt. Katalin napjával befejeződtek az őszi bálok, lakodalmak.
Időjósló nap:
-"Ha Katalin kopog, akkor karácsony locsog, viszont, ha Katalin locsog, akkor a karácsony kopog."

András-napkor kezdődtek a disznóvágások, disznótorok, ezért nevezték disznóölőnek is.
  -"Itt ma disznót sütnek,
    Jól érzem szagát,
    Talán nekem adják
    A hátulsó combját."